Absztrakt
A kivételes hatalommal kapcsolatos korai szabályozás részben alkotmányokhoz kötődött. A több tekintetben példaértékűvé váló francia szabályozás például számos francia alkotmányban is megjelent. Magyarország alkotmánytörténetének egyik jellegzetessége, hogy különböző alkotmánytervezetek kidolgozása ellenére tartós írott alkotmányt csak a 20. század közepére sikerült létrehozni (2.2. pont).
A kivételes hatalommal kapcsolatos szabályozás így kezdetben a történeti alkotmányban foglalt szabályozás részeként jelent meg, az első kodifikációs kísérlete, valamint a gyakorlati alkalmazás is katonai érdekek mentén valósult meg a 19. század közepén. Az első részletes szabályozásra viszonylag későn, ugyancsak katonai érdekből és törvénnyel került sor.
A jogintézmény már túljutott kodifikációs „csúcspontján” (Hvt. 1939), mire 1972-ben egyértelmű szabályozást kapott az alkotmányban. Innentől kezdve beszélhetünk a kivételes hatalom tekintetében valódi duális szabályozásról, amelynek egyes elemei azonban csak az 1989-es alkotmányrevíziót követően foglalták el végleges helyüket.
Kulcsszavak: különleges jogrend, koronavírus
DOI: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4_4
Irodalomjegyzék:
Alkotmányos elvek és esetek (1996). 1. kiadás. Budapest: Colpi
Ádám, A. (1967a) ‘Az Elnöki Tanács hatáskörének fejlődése I.’, Állam és Igazgatás, 17(4), 310–322. o.
Ádám, A. (1967b) ‘Az Elnöki Tanács hatáskörének fejlődése II.’, Állam és Igazgatás, 17(5), 424–435. o.
Bihari, M. (2005) Magyar politika 1944–2004. Politikai és hatalmi viszonyok. 1. kiadás. Budapest:
Osiris.
Bihari, O. (1979) ‘Alkotmányok és alkotmányozás a Magyar Tanácsköztársaságban’, Állam és
Igazgatás, 29(3), 193–202. o.
Buza, L. (1915) ‘Az államjogi kivételes állapot’, Jogtudományi Közlöny, 50(27), 305–306. o.;
(28), 313–314. o.; (32), 350–351. o.; (33), 361–362. o.; (36), 386–387. o.
Concha, Gy. (1888) Újkori alkotmányok. 1. kiadás. Budapest: MTA
Czank, L. (1978) ‘A honvédelmi munkakötelezettségről az új honvédelmi törvény tükrében’,
Honvédelem, 19(8), 94–104. o.
Deák, Á. (2001) ‘Az 1867. decemberi ausztriai törvénycikkek a közös ügyekről és azok kezelési
módjáról’, Aetas, 16(3), 238–243. o.
Deák, I. (1983) Kossuth Lajos és a magyarok 1848–49-ben. 1. kiadás. Budapest: Gondolat
Domaniczky, E. (2009) A jogállam és a civil szektor Magyarországon, különös tekintettel a helyi
önkormányzatokra. 1. kiadás. Budapest: Publikon
Domaniczky, E. (2010) ‘Az első magyar egyesülési törvényjavaslat’, Közjogi Szemle, 3(2), 26–34. o.
Domaniczky, E. (2012) ‘Adalékok a magyar egyesülési jog szabályozásához a dualizmus
korában’, Jogtörténeti Szemle, 14(1), 1–17. o.
Eöttevényi Nagy, O. (é. n.) Ausztria nemzetiségi politikája [Online]. Elérhető: http://mtda.hu/
ADATTAR/cikktar/e_cikk/eottevenyi_nagy_oliver_ausztria_nemzetisegi_politikaja.pdf
(Letöltve: 2020. június 7.)
Farkas, Á., Kádár, P. (szerk.) (2016) Magyarország katonai védelmének közjogi alapjai. 1. kiadás.
Budapest: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit
Kft.
Feitl, I. (szerk.) (1995) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945. 1. kiadás. Budapest: Politikatörténeti Alapítvány.
Felszeghy, B. (1914) ‘A belső igazgatást érdeklő kivételes intézkedések’, Közigazgatási Szemle,
1(1), 473–485. o.
Föglein, G. (1992) ‘Az államfői jogkör ideiglenes szabályozása és gyakorlása Magyarországon
1944–1946 között’, Jogtörténeti Szemle, 4(5), 3–15. o.
Galántai, J. (1981) ‘A háborús állam. A „kivételes hatalom” kodifikálása és alkalmazása
1914–1916-ban’ in Pölöskei, F., Ránki, Gy. (szerk.) A magyarországi polgári államrendszerek. 1. kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó
Germuska, P. (2011) A Honvédelmi Tanács és a Honvédelmi Bizottság Magyarországon, 1952–1980
[Online]. Elérhető: www.nationaler-verteidigungsrat.de/downloads/germuska_ht_hb.pdf
(Letöltve: 2020. december 1.)
Gyarmati, Gy. (2011) A Rákosi-korszak. 1. kiadás. Budapest: ÁBTL–Rubicon
Hermann, R. (1998) ‘A kormánybiztosi rendszer 1848–1849-ben’, Hadtörténeti Közlemények,
111(1), 28–77. o.
Hermann, R. (1999) ‘A kormánybiztosi rendszer 1848–1849-ben’ in Bessenyei, J., Fügedi, M.,
Ö. Kovács, J., Ringer, Á., Schimert, P. (szerk.) Történelmi tanulmányok. A Miskolci Egyetem
történettudományi tanszékeinek évkönyve 1999. 1. kiadás. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK
Horváth, A. (2012) ‘Alkotmányjogi javaslatok és reformok, 1790–1949’ in Jakab, A., Körösényi, A. (szerk.) Alkotmányozás Magyarországon és máshol: politikatudományi és
alkotmányjogi megközelítések. 1. kiadás. Budapest: Új Mandátum Kiadó – MTA TK PTI
Jakab, A. (2017) ‘Előszó’, Iustum Aequum Salutare, (13)4, 1. o.
Jánosi, F. (1867) Alkotmányok gyűjteménye. 1. kiadás. Pest: Pfeifer.
Kádár, P. (2014) ‘Sarkalatos átalakulások: A kétharmados/sarkalatos törvények változásai
a honvédelem területén 2010–2014’, MTA Law Working Papers, 2014/36. [Online].
Elérhető: https://jog.tk.hu/mtalwp/sarkalatos-atalakulasok-a-ketharmadossarkalatostorvenyek-valtozasai-a-honvedelem-teruleten-2010–2014?download=pdf (Letöltve: 2020. december 10.)
Katus, L. (2012) A modern Magyarország születése. 1. kiadás. Pécs: PTKE–Kronosz
Kelemen, R. (2016) ‘A háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tartalmazó 1912. évi
LXIII. törvény országgyűlési vitája és sajtóvisszhangja’, Parlamenti Szemle, 1(1), 70–91. o.
Kelemen, R. (szerk.) (2017) Források a kivételes hatalom szabályozásának magyarországi
geneziséről. 1. kiadás. Budapest: Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság
Kelemen, R. (2018) ‘A Honvédelmi Tanács. Szerves fejlődés vagy elnevezésbeli hasonlóságok
a magyar jogtörténetben? (Honvédelmi Bizottmány – Legfelső Honvédelmi Tanács –
Honvédelmi Tanács szabályozása, jellege)’, Katonai és Hadijogi Szemle, 2018/1, 63–94. o.
Kiss, I. (1886) Magyar államjog. 1. kiadás. Eger: Lyceum Könyvnyomda
Lakatos, L. (2014) ‘A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása’ MTA Law Working
Papers, 2014/49. [Online]. Elérhető: https://jog.tk.hu/mtalwp/a-kulonleges-jogrend-es-ahonvedelem-szabalyzasa (Letöltve: 2020. december 8.)
Lukacs, J. (2020) A huszadik század rövid története. 1. kiadás. Budapest: Európa
Mezey, B. (2016) ‘Az első világháború jogi törvényhozói előkészítése: a kivételes hatalomról
szóló 1912. évi 63. törvénycikk’ in Kónya, P. (szerk.) Első világháború a Kárpátokban. 1. kiadás. Eperjes: Eperjesi Egyetem
Mezey, B. (szerk.) (2003) Magyar alkotmánytörténet. 1. kiadás. Budapest: Osiris
Mezey, B. (2015) ‘A kivételes hatalom jogi természete’, Jogtörténeti Szemle, 17(4), 25–32. o.
Moskovitz, I. (1906) ‘A kormánybiztos’, Jog, 25(4), 25–27. o.
Murber, I. (2018) ‘Az osztrák és a magyar válságkezelés 1918–1920. Hasonlóságok és
különbségek a közös birodalom összeomlását követően’, Századok, 152(6), 1293–1320. o.
Palasik, M. (2000) A jogállamiság megteremtése és kudarca Magyarországon 1944–1949. 1. kiadás.
Budapest: Napvilág
Palasik, M. (2017) Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944–1949). 1. kiadás. Budapest:
Országház Kiadó
Petrétei, J. (2006) ‘A minősített időszakokra vonatkozó alkotmányi (törvényi) szabályozás
sajátosságai’ in Ádám, A., Cseresnyés, F., Kajtár, I. (szerk.): Tanulmányok az 1956. évi
forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. 1. kiadás. Pécs: PTE ÁJK
Polner, Ö. (1914) ‘A háború okából tett kivételes intézkedések’, Jogállam, 7(7–8), 489–512. o.
Polner, Ö. (1931) ‘Jogfolytonosság és ideiglenes alkotmány’, Jogállam, 30(3–4), 144–151. o.
Polner, Ö. (1916) [Polner Ödön előadása a Magyar Jogászegyletben]. Jogtudományi Közlöny,
51(9), 86–87. o.
Polner, Ö. (1917) ‘A háború esetére szóló kivételes hatalom alkotmányjogi jelentősége’,
Jogállam, 16(1–2), 25–42. o.; (3–4), 129–150. o.
Ságvári, Á. (2017) ‘Különleges jogrend a francia jogban’, Iustum Aequum Salutare, 13(4), 179–188. o.
Schönwald, P. (1969) A magyarországi 1918–1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és
jogtörténeti kérdései. 1. kiadás Budapest: Akadémiai Kiadó
Schweitzer, G. (2018) „A tisztességes jogtanár” – Molnár Kálmán pályaképe. 1. kiadás. Budapest:
MTA TK JTI
Somogyvári, I. (szerk.) (1998) Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő munkájának dokumentumai
1994–1998. (2. kötet) 1. kiadás. Budapest: Parlamenti Módszertani Iroda
Sz. Bíró, Z. (2017) Az elmaradt alkotmányozás. 1. kiadás. Budapest: Osiris
Szabó, I. (2017) ‘Különleges jogrend a weimari alkotmányban’, Iustum Aequum Salutare, 13(4),
127–141. o.
Székely, S. (1964) ‘A honvédelmi munkakötelezettségről’, Honvédelem, (15)10, 46–54. o.
Szinai, M. (1986) ‘A parlamenten kívüli kormányzás Ausztriában és Magyarországon az első
világháború után’, Századok, 120(4), 802–805. o.
Takács, Gy. (1973) ‘A sajtó és a kivételes hatalom’, Jogtudományi Közlöny, 28(7–8), 407–411. o.
Till, Sz. (2014) ‘Tézisek az Alaptörvény és a honvédelem sarkalatos törvényi szintjének
összefüggéseiről’, MTA Law Working Papers, 2014/42. [Online]. Elérhető: https://jog.
tk.hu/mtalwp/tezisek-az-alaptorveny-es-a-honvedelem-sarkalatos-torvenyi-szintjenekosszefuggeseirol?download=pdf (Letöltve: 2020. december 15.)
Till, Sz. (2017a) A honvédelmi alkotmányosság 30 éve Magyarországon 1988–2017. 1. kiadás.
Budapest: Zrínyi Kiadó
Till, Sz. (2017b) ‘A különleges jogrendi kategóriarendszer egyszerűsítésének jövőbeli esélyei’,
Iustum Aequum Salutare, (13)4, 55–75. o.
Till, Sz. (2019): ‘Különleges jogrend’ in Jakab, A., Fekete, B. (szerk.) Internetes Jogtudományi
Enciklopédia [Online]. Elérhető: http://ijoten.hu/szocikk/kulonleges-jogrend (Letöltve: 2020. november 16.)
Tóth, Á. (1967) ‘A kivételes állapot intézményének kialakulása néhány burzsoá állam
jogrendszerében’, Acta Juridica et Politica, 14(8), 1–19. o.
Tóth, Á. (1982) ‘A statárium és az ostromállapot szabályozása 1848-tól a kiegyezésig’, Acta
Juridica et Politica, 29(5), 1–37. o.
Tóth, J. Z. (2017) ‘A rögtönbíráskodás története Magyarországon a XIX–XX. században’,
Iustum Aequum Salutare, (13)4, 143–177. o.
Újfalvi, A. (1990) ‘„Szükség törvényt bont” avagy a rendkívüli jogrend szabályozása
a Negyedik Köztársaságban’, Magyar Közigazgatás, (40)7, 614–625. o.
Vargyai, Gy. (1979) ‘A kivételes hatalom és az államszervezet militarizálásának néhány
kérdése Magyarországon a második világháború előestéjén’, Jogtudományi Közlöny, 34(11),
756–764. o.
Virozsil, A. (1861) Magyarország nyilván- vagy közjoga mint az alkotmánya eredetétől 1847/8-ig
fennállott. Buda: Magyar Kir. Egyetemi Nyomda
