Absztrakt
A modern kori jogalkotás és emberi jogi diszciplína állandósult kihívásává vált, hogy a tudomány és technika rohamos fejlődésével lépést tartson. Nincs ez másképp az online gyűlöletbeszéddel és a kibermegfélemlítéssel sem: a gyűlölet-bűncselekmények és a megfélemlítés típusú magatartások megjelentek az interneten is, a jogalkalmazónak pedig ebben a megváltozott (online) kontextusra kell a hagyományos (offline) esetekre alkalmazott megoldásokat átültetnie, vagy éppen az internet sajátosságait figyelembe véve továbbfejlesztenie.
A tudomány és technika fejlődése a nemzetközi jogrendet különösen nehéz próbatétel elé állítja, elsősorban a decentralizált törvényhozás hiánya, az állami akaratokban megmutatkozó markáns különbségek, a nemzetközi szerződések megkötésének és ratifikációjának elhúzódása, az elfogadott rendelkezések (túlzottan) általános tartalma, valamint a szokásjogban rejlő integráns bizonytalanságok miatt. Ugyanakkor a nemzetközi emberi jogi bíróságok, ahol a nemzetközi jogi jogérvényesítés bizonyos szempontból az élen jár, nem mutogathatnak némán a jogalkotás tehetetlenségére akkor, ha a sérelmet szenvedett jogkereső közönség számára valódi védelmet kívánnak nyújtani, így a tudomány és technika fejlődését a bírói jogértelmezés eszköztárát segítségül hívva próbálják meg utolérni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB, Strasbourgi Bíróság vagy Bíróság) e tekintetben kikerülhetetlen referenciapontként szolgál, minthogy a Bíróság az evolutív értelmezést, illetve az inherens kötelezettségek doktrínáját alkalmazva lehetővé teszi, hogy a több mint 70 évvel ezelőtt elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE vagy Egyezmény) mind a mai napig élő instrumentumként funkcionáljon, hatékony védelmet kínálva az Egyezmény hatálya alá tartozó mintegy 830 millió embernek.
Kulcsszavak: Strasbourg, online gyűlöletbeszéd, Emberi Jogok Európai Bírósága
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_4
Irodalomjegyzék:
Bodnár, E. (2021) ‘Joggal való visszaélés tilalma’ in Sonnevend P., Bodnár E. (szerk.)
Az Emberi Jogok európai Egyezményének kommentárja. Budapest: HVG-ORAC Lap- és
Könyvkiadó Kft., 377–379. o.
Balogh, Cs. T. (2018) ‘Magánélethez való jog’ in Lamm V. (szerk.) Emberi jogi enciklopédia.
Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 470–475. o.
Bernhardt, R. (2009) ‘Evolutive Treaty Interpretation, Especially of the European
Convention on Human Rights Focus Section: The Law of International Treaties in
the 21st Century’, German Yearbook of International Law, 42(1), 11–25. o.
Cannie, H., Voorhoof, D. (2011) ‘The Abuse Clause and Freedom of Expression in the
European Human Rights Convention: An Added Value for Democracy and Human
Rights Protection?’, Netherlands Quarterly of Human Rights, 29(1), 54–83. o.
Dzehtsiarou, K. (2011) ‘European Consensus and the Evolutive Interpretation of the
European Convention on Human Rights’, German Law Journal, 12(10), 1730–1745. o.
Derenčinović, D. (2021) ‘Freedom of Expression and Its Restrictions in Europe – On
the Applicability of Article 17 of The European Convention of Human Rights to
Disinformation (Fake News)’, Law, Identity and Values, 1(2), 7–18. o.
Harris, D., Bates, E., Buckley, C. (2018) Harris, O’Boyle, and Warbrick: Law of the European Convention on Human Rights. 4th Oxford: Oxford University Press.
Keane, D. (2007) ‘Attacking Hate Speech under Article 17 of the European Convention
on Human Rights’, Netherlands Quarterly of Human Rights, 25(4), 641–663. o.
Koltay, A. (2013) ‘A nagy magyar gyűlöletbeszéd-vita: a »gyűlöletre uszítás« alkotmányos mércéjének azonosítása felé’, Állam- és Jogtudomány, 54(1-2), 91–123. o.
Lobba, P. (2015) ‘Holocaust Denial before the European Court of Human Rights: Evolution of an Exceptional Regime’, European Journal of International Law, 26(1), 237–253. o.
McBride, J. (2021) The Doctrines and Methodology of Interpretation by the European Court
of Human Rights on the European Court of Human Rights [Online]. Elérhető: https://
rm.coe.int/echr-eng-the-doctrines-and-methodology-of-interpretation-of-theeurope/1680a20aee (Letöltve: 2022. május 18.)
McQuigg, R. J. A. (2021) ‘The European Court of Human Rights and Domestic Violence:
Volodina v. Russia’, International Human Rights Law Review, 10(1), 155–167. o.
Nádori, P. (2013) Delfi AS v. Észtország: strasbourgi döntés a névtelen kommentekért
viselt szolgáltatói felelősségről [Online]. Elérhető: https://www.researchgate.net/
publication/272823952 (Letöltve: 2022. május 18.)
Nikouei, M., Zamani, M. (2019) ‘Jurisprudence of Tolerance: Hate Speech, Article 17 and
Theory of Democracy in the European Convention on Human Rights’, International
Human Rights Law Review, 8(1), 67–88. o.
Parti, K. (2016) ‘A megfélemlítés (bullying) szabályozása Magyarországon és külföldön’,
In Medias Res, 5(1), 114–146. o.
Polgári, E. (2017) ‘A tagállamoknak biztosított mérlegelési szabadság doktrínája az
Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában’, Állam- és Jogtudomány, 58(4),
41–53. o.
Simon, É. (2018) ‘Véleménynyilvánítás szabadsága’ in Lamm V. (szerk.) Emberi jogi enciklopédia. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 726–734. o.
Sulyok, K. (2021) ‘Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog’ in Sonnevend
P., Bodnár E. (szerk.) Az Emberi Jogok európai Egyezményének kommentárja. Budapest:
HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 182–217. o.
Sulyok, M. (2021) A bántalmazás ezer arca? Jogi megközelítések a zaklatástól a cyberbullyingig
[Online]. Elérhető https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-bantalmazas-ezer-arca-jogimegkozelitesek-a-zaklatastol-a-cyberbullyingig/ (Letöltve: 2022. május 27.)
Uitz, R. (2021) ‘A véleménynyilvánítás szabadsága’ in Sonnevend P., Bodnár E. (szerk.)
Az Emberi Jogok európai Egyezményének kommentárja. Budapest: HVG-ORAC Lap- és
Könyvkiadó Kft., 244–296. o.
Vila, M. I. (2017) ‘Subsidiarity, Margin of Appreciation and International Adjudication
within a Cooperative Conception of Human Rights’, International Journal of Constitutional Law, 15(2), 393–413. o.
Van der Wilk, E. (2021) Protecting Woman and Girls from Violence in the Digital Age.
The Relevance of the Istanbul Convention and the Budapest Convention on Cybercrime in
Addressing Online and Technology-Facilitated Violence against Women [Online]. Elérhető:
https://rm.coe.int/prems-153621-gbr-2574-study-online-a4-bat-web/1680a4cc44
(Letöltve: 2022. május 31.)
