Absztrakt
A bántalmazó, zaklató jellegű magatartások által felölelt jelenség meghatározása a tudományos érdeklődés fókuszába kerülésétől kezdve több módosuláson ment át. Ennek számos oka van. A társadalmi, gazdasági viszonyok változása önmagában is folyamatosan alakította az állampolgárok szociálpszichológiai attitűdjét, s ezen keresztül a jelenség konkrét megvalósulási formáit. E környezeti hatások közül külön is ki kell emelni a technikai fejlődés, az internet, illetve az információs és kommunikációs eszközök megjelenését, illetve elterjedését, amely drasztikus és meghatározó erejű volt – a vizsgált problémakör kapcsán is. A kutatások előrehaladtával egyre mélyült a rendelkezésre álló tudásanyag, illetve ennek eredményeként a konklúziók és elméleti megközelítések is alakultak.
Zaklatás, bullying, kortársbántalmazás, mobbing, megfélemlítés, cyberbullying, online zaklatás, kibermegfélemlítés, kiberagresszió, cybererőszak, […] – csak néhány, a szakemberek által (esetenként nem is teljes tartalmi átfedés mellett) alkalmazott elnevezések közül. E definíciós sokféleség egyrészt visszatükrözi a jelenség, illetve a szakmai fókuszpontok (részben tudományterületektől függő) eltérő voltát, másrészt lehetőséget ad a könyv szerzőinek arra, hogy valamely fogalom fókuszba állításával elemezzék a rendelkezésére álló forrásanyagokat.
Tekintettel arra, hogy jelen munka az összehasonlító jog eszközét hívja segítségül, azaz a lehetséges büntetőjogi szabályozásokra koncentrál, így választásunk a kibermegfélemlítésre esett. Ez alatt minden olyan támadás értendő, melynek célja az áldozat megfélemlítése, és amelyre az online térben, elektronikus eszköz felhasználásával, egyszeri vagy ismétlődő magatartással kerül sor, a felek egymáshoz való viszonyát pedig az erőegyensúly hiánya jellemzi. A büntetőjog ultima ratio jellege mellett is ezen elemek fennállta valószínűsíti a büntetőjogi reagálást. Ugyanakkor – az adott szakmai (tudományterületi) források függvényében, a nemzeti szabályozásokhoz kötötten – használjuk a cyberbullying, illetve online/internetes zaklatás kifejezéseket is azzal, hogy ez utóbbiak – például a megfélemlítési célzat hiánya miatt – jóval szélesebb viselkedéshalmazt ölelhetnek fel.
Fontos arra is utalni, hogy a Btk.-beli zaklatás, közösség elleni uszítás, vagy a kortársbántalmazás, iskolai erőszak, megfélemlítés lehetséges „lefedő” deliktumai álláspontunk szerint még abban az esetben sem azonosak a cyberbullying jelenségi körével, ha infokommunikációs eszközökkel, IKT-támogatott formában valósulnak meg. Az utóbbi karakterisztikájában, érintetti körében, konkrét megvalósulási formáiban stb. számos egyedi jellemzőt hordozva, szélesebb magatartási kört körvonalaz.
Kulcsszavak: kibermegfélemlítés
DOI: 10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10
Irodalomjegyzék:
Ambrus, I. (2021) Digitalizáció és büntetőjog. Budapest: Wolters Kluwer
Ambrus, I., Ujvári, Á. (2016) ‘A zaklatás bűncselekményének gyermekévei’, Magyar Jog,
63(7–8), 424–435. o.
Anderson, L., Barnes, M. (2022) ‘Hate Speech’, Stanford Encyclopedia of Philosophy
[Online]. Elérhető: https://plato.stanford.edu/entries/hate-speech/ (Letöltve: 2022.
június 30.)
Antipina, S., Bakhvalova, E., Miklyaeva, A. (2020) ‘Psychological Determinants of
Cyber-aggression in Institutionalized Adolescents’, Young Scientists Symposium,
402–414. o.
Arisztotelész (1987) Nikomakhoszi etika. Budapest: Európa Könyvkiadó
Bérces, V. (2017) ‘A zaklatás törvényi tényállásába ütköző cselekmények minősítése és
bizonyítási kérdései’, Magyar Jog, 63(7–8), 454–462. o.
„Biztonságosabb Internet” program (2009–2013) A Régiók Bizottsága véleménye
(2008/C 325/14), Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008. december 19., C 325/81–89.
Corcoran, L., Mc Guckin, C., Prentice, G. (2015) ‘Cyberbullying or Cyber Aggression?
A Review of Existing Definitions of Cyber-Based Peer-to-Peer Aggression’, Societies,
2015/5, 245–255. o.
Cohen-Almagor, R. (2011) ‘Fighting Hate and Bigotry on the Internet’, Policy & Internet,
3(3), 1–26. o.
Cyberbullying vagy internetes zaklatás? UNICEF [Online]. Elérhető: https://unicef.hu/
cyberbullying (Letöltve: 2022. május 30.)
Európai Parlament, Tanács, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: A Gyermekbarát
Internet Európai Stratégiája. Com(2012) 196 Final, Brüsszel, 2012. május 2.
Fogarassy, E. (2004) ‘Zaklatás: egy ismeretlen fogalom a magyar jogban’, Jogtudományi
Közlöny, 59(2), 73–78. o.
Gelányi, A. (2010) ‘A zaklatás bűncselekményének jellemzése, különös tekintettel annak
telekommunikációs eszköz útján történő megvalósítására’, JURA, 16(2), 193–200. o.
Kiss, T. (2019) ‘Cyberdevianciák’ in Kiss, T., Parti, K., Prazsák, G. Cyberdeviancia. Budapest: Dialóg Campus, 74–88. o.
Kulcsár, G. (2022) ‘Az iskolai erőszak jelensége kriminológiai szemszögből’ in Ambrus,
I., Kőhalmi, L. (szerk.) Mészáros Ádám emlékére. Budapest: Publicitas Art Média Kft.
165–174. o.
Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája. Digitális Jólét Program [Online].
Elérhető: https://digitalisjoletprogram.hu/files/b9/55/b955b52770e659680b4e537e84
df906b.pdf (Letöltve: 2022. május 21.)
Menesini, E., Nocentini, A., Palladino, B. E., Frisén, A., Berne, S., Ortega-Ruiz, R.,
Calmaestra, J., Scheithauer, H., Schultze-Krumbholz, A., Luik, P., Naruskov,
K., Blaya, C., Berthaud, J., K. Smith, P. (2012) ‘Cyberbullying definition among
adolescents: a comparison across six European countries’, Cyberpsychology, Behavior,
and Social Networking, 15(9), 455–463. o.
Kiss, T. (2020) ‘Kiberdeviancia’ in Kiss, T. (szerk.) Kibervédelem a bűnügyi tudományokban,
Budapest: Dialóg Campus 1 –32. o.
Monori, Zs. É. (2016) ‘Zaklatás-e a cyberbullying? Az internetes zaklató magatartások
büntetőjogi szankcionálásának dilemmái’, In Medias Res, 5(2), 246–261. o.
Nagy, Z. (2020) ‘A kiberbűncselekmények fogalma és csoportosítása’ in Kiss, T. (szerk.)
Kibervédelem a bűnügyi tudományokban. Budapest: Dialóg Campus 33–44. o.
Nakano, T., Suda, T. Okaie, Y., Moore, M. J. (2016) Analysis of Cyber Aggression
and Cyber-bullying in Social Networking. 2016 IEEE Tenth International Conference
on Semantic Computing (ICSC), February 2016 [Online]. Elérhető: https://www.
researchgate.net/publication/301710339_Analysis_of_Cyber_Aggression_and_
Cyber-Bullying_in_Social_Networking (Letöltve: 2022. május 30.)
Nocentini, A., Calmaestra, J., Schultze-Krumbholz, A., Scheithauer, H., Ortega,
R., Menesini, E. (2010) ‘Cyberbullying: Labels, Behaviours and Definition in Three
European Countries’, Australian Journal of Guidance & Counselling, 20(2), 129–142. o.
Olweus, D. (1999) ‘Az iskolai zaklatás’, Educatio, 8(4), 717–739. o.
Parti, K. (2016) ‘A megfélemlítés (bullying) szabályozása Magyarországon és külföldön’,
In Medias Res, 5(1), 114–146. o.
Pongó, T. (2021) A cyberbullying és a diákok véleménynyilvánítási szabadsága, különös tekintettel az USA jogrendszerére. Szeged: Iurisperitus K.
Preuss, T. (2019) ‘Erforderlichkeit der Kriminalisierung des Cybermobbings – Sinnvolle
Schließung einer Gesetzeslücke oder bloßes Symbolstrafrecht?’, Kriminalpolitische
Zeitschrif t, (4(2), 97–104. o.
Schenk, L. (2020) ‘Was ist Cybermobbing?’ in Böhmer, M., Steffgen, G. (eds.) Mobbing
an Schulen. Maßnahmen zur Prävention, Intervention und Nachsorge. Berlin: Springer.
273–301. o.
Szathmáry, Z. (2009) ‘Gondolatok a zaklatás bűncselekményéről’, Magyar Jog, 56(12),
726–734. o.
UNICEF (2022) Cyberbullying vagy internetes zaklatás [Online]. Elérhető: https://unicef.hu/
cyberbullying (Letöltve: 2022. április 23.)
Wallace, P. (2006) Az internet pszichológiája. Budapest: Osiris.
Wright, J. A., Burgess, A. G., Burgess, A. W., Laszlo, A. T., Mccrary, G. O., Douglas,
J. E. (1996) ’A Typology of Interpersonal Stalking’, Journal of Interpersonal Violence,
11(4), 487–502. o.
Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4178. számú törvényjavaslat indokolása [Online]. Elérhető: https://jogkodex.hu/doc/4418199 (Letöltve: 2022. május 30.)
