Absztrakt
A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet gondozásában megjelent és jelentős részben a Közjogi Kutatási Főosztályának kutatói által írt könyv egy átfogó mű a gyűlöletbeszéd témakörében. A könyv jelentőségét különösen az adja, hogy nincs hasonló, sok országot feldolgozó magyar nyelvű könyv. A technológiai fejlődés, a kibertérben való kommunikáció jelentősége rohamosan nő, ami azzal is jár, hogy nő az itt elkövetett visszaélések száma. A jogalkotásnak tehát fel kell készülnie arra, hogy a társadalmat megvédje a visszaélésektől, és kellő visszatartó erőt biztosítson az elkövetőkkel szemben. A könyv célja tehát, hogy átfogó képet adjon az online térben elkövetett gyűlöletbeszéd, zaklatás és megfélemlítés elleni fellépés lehetséges jogi eszközeiről. A jogi megoldások összehasonlító jogi elemzése és bemutatása rendkívüli jelentőséggel bír, a tapasztalatok és a következtetések fontos támpontot adhatnak a jogtudomány és a jövőbeli jogalkotás számára egyaránt. Az országok kiválasztása során törekedtünk arra, hogy egy sok országot felölelő, sokszínű képet mutassunk be Európából az olvasó számára. A kutatás során nem tudtuk feltárni az Európai Unió valamennyi tagállamának a szabályozását, de az angolszász jogi szabályozási megoldásokat is beemeltük a kutatási területünkbe, az Egyesült Királyság és az USA szabályozására tekintettel. A kutatócsoport négy téma köré gyűjtötte a szabályozási mintákat és végezte el ezek elemzését. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetőjogi tényállások és ezek joggyakorlata, a kibermegfélemlítéssel kapcsolatos büntetőjogi tényállások és ezek joggyakorlata, az oktatási intézményekre és a munkáltatókra vonatkozó, a problémakör megelőzését és kezelését célzó rendelkezések, valamint a szolgáltatói felelősség kérdése az online térben.
Kulcsszavak: kibermegfélemlítés
DOI: 10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10
Irodalomjegyzék:
Ambrus, I. (2021) Digitalizáció és büntetőjog. Budapest: Wolters Kluwer
Ambrus, I., Ujvári, Á. (2016) ‘A zaklatás bűncselekményének gyermekévei’, Magyar Jog,
63(7–8), 424–435. o.
Anderson, L., Barnes, M. (2022) ‘Hate Speech’, Stanford Encyclopedia of Philosophy
[Online]. Elérhető: https://plato.stanford.edu/entries/hate-speech/ (Letöltve: 2022.
június 30.)
Antipina, S., Bakhvalova, E., Miklyaeva, A. (2020) ‘Psychological Determinants of
Cyber-aggression in Institutionalized Adolescents’, Young Scientists Symposium,
402–414. o.
Arisztotelész (1987) Nikomakhoszi etika. Budapest: Európa Könyvkiadó
Bérces, V. (2017) ‘A zaklatás törvényi tényállásába ütköző cselekmények minősítése és
bizonyítási kérdései’, Magyar Jog, 63(7–8), 454–462. o.
„Biztonságosabb Internet” program (2009–2013) A Régiók Bizottsága véleménye
(2008/C 325/14), Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008. december 19., C 325/81–89.
Corcoran, L., Mc Guckin, C., Prentice, G. (2015) ‘Cyberbullying or Cyber Aggression?
A Review of Existing Definitions of Cyber-Based Peer-to-Peer Aggression’, Societies,
2015/5, 245–255. o.
Cohen-Almagor, R. (2011) ‘Fighting Hate and Bigotry on the Internet’, Policy & Internet,
3(3), 1–26. o.
Cyberbullying vagy internetes zaklatás? UNICEF [Online]. Elérhető: https://unicef.hu/
cyberbullying (Letöltve: 2022. május 30.)
Európai Parlament, Tanács, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: A Gyermekbarát
Internet Európai Stratégiája. Com(2012) 196 Final, Brüsszel, 2012. május 2.
Fogarassy, E. (2004) ‘Zaklatás: egy ismeretlen fogalom a magyar jogban’, Jogtudományi
Közlöny, 59(2), 73–78. o.
Gelányi, A. (2010) ‘A zaklatás bűncselekményének jellemzése, különös tekintettel annak
telekommunikációs eszköz útján történő megvalósítására’, JURA, 16(2), 193–200. o.
Kiss, T. (2019) ‘Cyberdevianciák’ in Kiss, T., Parti, K., Prazsák, G. Cyberdeviancia. Budapest: Dialóg Campus, 74–88. o.
Kulcsár, G. (2022) ‘Az iskolai erőszak jelensége kriminológiai szemszögből’ in Ambrus,
I., Kőhalmi, L. (szerk.) Mészáros Ádám emlékére. Budapest: Publicitas Art Média Kft.
165–174. o.
Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája. Digitális Jólét Program [Online].
Elérhető: https://digitalisjoletprogram.hu/files/b9/55/b955b52770e659680b4e537e84
df906b.pdf (Letöltve: 2022. május 21.)
Menesini, E., Nocentini, A., Palladino, B. E., Frisén, A., Berne, S., Ortega-Ruiz, R.,
Calmaestra, J., Scheithauer, H., Schultze-Krumbholz, A., Luik, P., Naruskov,
K., Blaya, C., Berthaud, J., K. Smith, P. (2012) ‘Cyberbullying definition among
adolescents: a comparison across six European countries’, Cyberpsychology, Behavior,
and Social Networking, 15(9), 455–463. o.
Kiss, T. (2020) ‘Kiberdeviancia’ in Kiss, T. (szerk.) Kibervédelem a bűnügyi tudományokban,
Budapest: Dialóg Campus 1 –32. o.
Monori, Zs. É. (2016) ‘Zaklatás-e a cyberbullying? Az internetes zaklató magatartások
büntetőjogi szankcionálásának dilemmái’, In Medias Res, 5(2), 246–261. o.
Nagy, Z. (2020) ‘A kiberbűncselekmények fogalma és csoportosítása’ in Kiss, T. (szerk.)
Kibervédelem a bűnügyi tudományokban. Budapest: Dialóg Campus 33–44. o.
Nakano, T., Suda, T. Okaie, Y., Moore, M. J. (2016) Analysis of Cyber Aggression
and Cyber-bullying in Social Networking. 2016 IEEE Tenth International Conference
on Semantic Computing (ICSC), February 2016 [Online]. Elérhető: https://www.
researchgate.net/publication/301710339_Analysis_of_Cyber_Aggression_and_
Cyber-Bullying_in_Social_Networking (Letöltve: 2022. május 30.)
Nocentini, A., Calmaestra, J., Schultze-Krumbholz, A., Scheithauer, H., Ortega,
R., Menesini, E. (2010) ‘Cyberbullying: Labels, Behaviours and Definition in Three
European Countries’, Australian Journal of Guidance & Counselling, 20(2), 129–142. o.
Olweus, D. (1999) ‘Az iskolai zaklatás’, Educatio, 8(4), 717–739. o.
Parti, K. (2016) ‘A megfélemlítés (bullying) szabályozása Magyarországon és külföldön’,
In Medias Res, 5(1), 114–146. o.
Pongó, T. (2021) A cyberbullying és a diákok véleménynyilvánítási szabadsága, különös tekintettel az USA jogrendszerére. Szeged: Iurisperitus K.
Preuss, T. (2019) ‘Erforderlichkeit der Kriminalisierung des Cybermobbings – Sinnvolle
Schließung einer Gesetzeslücke oder bloßes Symbolstrafrecht?’, Kriminalpolitische
Zeitschrif t, (4(2), 97–104. o.
Schenk, L. (2020) ‘Was ist Cybermobbing?’ in Böhmer, M., Steffgen, G. (eds.) Mobbing
an Schulen. Maßnahmen zur Prävention, Intervention und Nachsorge. Berlin: Springer.
273–301. o.
Szathmáry, Z. (2009) ‘Gondolatok a zaklatás bűncselekményéről’, Magyar Jog, 56(12),
726–734. o.
UNICEF (2022) Cyberbullying vagy internetes zaklatás [Online]. Elérhető: https://unicef.hu/
cyberbullying (Letöltve: 2022. április 23.)
Wallace, P. (2006) Az internet pszichológiája. Budapest: Osiris.
Wright, J. A., Burgess, A. G., Burgess, A. W., Laszlo, A. T., Mccrary, G. O., Douglas,
J. E. (1996) ’A Typology of Interpersonal Stalking’, Journal of Interpersonal Violence,
11(4), 487–502. o.
Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4178. számú törvényjavaslat indokolása [Online]. Elérhető: https://jogkodex.hu/doc/4418199 (Letöltve: 2022. május 30.)
