Emergency Powers in Central and Eastern Europe

Zoltán Nagy and Attila Horváth

2022

Abstract

The global crisis triggered by COVID-19 shed light on the exceptional situations in which governments may need to be empowered to take actions that they would not normally be permitted, in order to maintain or restore the integrity of the state and public safety and protect their citizens. Emergency powers are often regarded as a neglected field of constitutional law since most European countries rarely have to face crises or threats that cannot be managed under normal operating conditions.

It would be not an overstatement to say that the pandemic was a milestone in the history of emergency powers. It was quite obvious from the very beginning that national responses have varied considerably, which may be attributed to the apparent differences between the legal frameworks of the various countries. As this book points out, each country struggled to find the proper legal response for the crisis and some of them were even forced to cross existing legal frameworks, whilst seeking a balance between legality and efficiency.

The basic goal of this volume is twofold: On the one hand, readers are provided with an in-depth analysis and comparison of the systems of emergency powers of eight Central and Eastern European countries, paying special attention to the states of exception declared in the previous decades; on the other hand, the book is devoted to discussing the constitutional law aspects of the responses for COVID-19 crisis, highlighting the relevant legal and political debates, dilemmas and viewpoints surrounding the pandemic up until June 2021. Although the viewpoint of the book is primarily based on constitutional law, we also deal with the COVID-19 pandemic as an economic crisis, comparing the fiscal and monetary measures of crisis management.

DOI: https://doi.org/10.47079/2022.znah.epicaee.1

Kulcsszavak: veszélyhelyzet, közjog, összehasonlító tanulmány

A szerzőről

Ungvári Álmos a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán (PPKE JÁK) szerzett kitüntetéses minősítésű jogász diplomát 2019-ben. Ezt követően a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (MFI) Közjogi Kutatási Főosztályán kezdett el kutatóként dolgozni. Ez időszak alatt tevékeny részt vállalt a főosztály különleges jogrendi kutatásából, amely témakörhöz kapcsolódóan 2020 őszétől doktori képzésben vesz részt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában; 2022-ben tett komplex vizsgát. 2021-től megbízott oktatóként közigazgatási jogot tanít a PPKE JÁK-on. 2022. július 1-től az MFI Hivatalvezetői Titkárságának titkárságvezetői pozícióját töltötte be, 2023. november 1-től pedig az MFI hivatalvezető-helyettese.

Marinkás György jogász, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense (Európai és Nemzetközi Jogi Intézet), a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatója (Közjogi Kutatási Főosztály).

Németh Zoltán jogász, mediátor, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatója. Kutatási területe a nemzetközi családjog, mediáció és a mesterséges intelligencia. Ezekben a témakörökben már számos publikációja megjelent.

De Negri Laura jogász, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet Közjogi Főosztályának vezető kutatója, az Újvidéki Gazdasági és Igazságügyi Egyetem Polgári Jogi Tanszékének docense.

Prof. Dr. Nagy Zoltán pénzügyi jogász, közgazdász, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet Közjogi Főosztályának főosztályvezetője. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora az Államtudományi Intézetben.

Szentpáli-Gavallér Pál jogász, főiskolai végzettségű közgazdász, valamint alapszakos történész (BA) és okleveles történész (MA). A jogi szférában mind közjogi, mind magánjogi területen tevékenykedett, valamint kodifikációs és koordinatív feladatokat látott el minisztériumokban. 2020-tól a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnél kutatóként tevékenykedik.

Horváth Attila jogász, politológus, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatója, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének egyetemi docense. Kutatási tevékenysége alapvetően a különleges jogrendre fókuszál; ezen felül a pártok, pártrendszerek és a választójog egyes kérdései tartoznak az érdeklődési körébe.

Csemáné Dr. Váradi Erika PhD LL.M jogász, kriminológus, mediátor, coach, CSDCS-facilitátor; vezető kutató, hivatali főtanácsos (Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, Budapest); elnök (Miskolci Egyetem Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutatóközpont), egyetemi oktató (Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézete, Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék).

Stollsteiner Gabriel, adójogász, közjogász, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatója. Doktorandusz a párizsi Créteil Egyetemen.