Mádl Ferenc életrajza számos forrásra épített történeti életrajz. Műfajában, köztársasági elnöki életrajzként, az első, hiszen a Göncz Árpádról 2012-ben készült könyv deklaráltan politikai életrajzként – ráadásul még az érintett életében – jelent meg. Jelen kötet célja éppen ezért elsősorban az iránymutatás, az életpálya összetettségének, valamint a források sokszínűségének felvillantása, és nem az összegzés volt, hiszen az idő múlásával értelemszerűen egyre újabb források válnak majd elérhetővé, amelyek kisebb-nagyobb mértékben árnyalni fogják az elnöki életút egyes szakaszait.
Mádl életútjának kibontása, a nyilvánosság számára történő bemutatása mindannyiunk számára számos tanulságot tartogat. Nem csak egy egyéni életút rekonstrukciójáról, illetve kutatásmódszertani kérdések gyakorlati kipróbálásáról van itt szó, hanem egy kollektív történet feltárásáról és elmeséléséről. A könyv lapjain a levéltári iratok segítségével a 20. század nagy sorsfordulói – kivándorlás, világháborúk, kisebbségi lét, az ismeretlenbe menekülés, a be-, illetve visszailleszkedés nehézségei, a Rákosi- és Kádár-rendszer hétköznapjai, a diktatúra oktatás- és tudománypolitkájának egyes elemei, a rendszerváltozás gyorsan pörgő eseményei – egyaránt megelevenednek. Elsősorban emiatt Mádl történetéhez szinte valamennyi magyar olvasó hozzá tudná fűzni a saját személyes történetét, s éppen e személyes érintettség miatt érezhetjük – generációs távolságtól függetlenül – Mádl Ferencet, a tudóst és politikust, közel magunkhoz. Ő ugyanis valóban, sorsa révén is – s nem csupán azért, mert ezt vallotta – nem csak egy politikai oldal vagy csoport, hanem az egész nemzet elnöke volt.
