II. András király Aranybullája a magyar alkotmánytörténet egyik legjelentősebb dokumentuma. 1222-ben adták ki, 2022-ben ünnepeltük kiadásának 800 éves évfordulóját. A hatalom gyakorlásának rendjét szabályozó középkori európai oklevelek sorában az Aranybulla az egyik legelső. Hatása nem korlátozódott II. András uralkodásának idejére, hanem, mint élő jogi dokumentumot, a társadalmi változások közepette folyamatosan, évszázadokon át értelmezték és újraértelmezték, mert a történeti alkotmány lényegéhez tartozó szabályokat rögzített. A magyar Alkotmánybíróság tagjai díszöltözékének ma is része az Aranybulla pecsétjének nyakban függő másolata.
A nyolcszáz éves évfordulóhoz kapcsolódóan a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Aranybulla továbbélésének jogtörténeti kulcskérdéseit vizsgáló tanulmánykötetet jelentetett meg, így járulva hozzá az évfordulóhoz kötődő jogtörténeti kutatásokhoz. A kötet tíz tanulmányban vizsgál olyan témákat, mint az Aranybulla európai összefüggésekben való értékelése, az ellenállási jog időben változó értelmezései, az Aranybulla magánjogi rendelkezései vagy az Aranybulla hatása az Erdélyi Fejedelemség fejedelemválasztási feltételeire. A könyv különlegessége, hogy fordításban először közli a leóni dekrétum (1188) és a Német Aranybulla (1356) teljes szövegét. A Mezey Barna egyetemi tanár szerkesztésében megjelent kötet elektronikus formában letölthető a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet honlapjáról.