Munkatársaink 2020 áprilisában válogatott publikációit az alábbiakban ismerheti meg.
- Domaniczky Endre: Trianon menekültjei Ausztráliában és Új-Zélandon. Magyar Földrajzi Múzeum Trianon-konferencia tanulmánykötete, 2020 (megjelenés alatt)
„Ausztrália és Új-Zéland ma is kedvelt témái a magyar bulvárnak, és a névhez társuló, álomszerű képek még most is hátráltatják a két ország valódi arcának megismerését. Pedig az első magyar bevándorlók mindkét helyen nagyon korán megjelentek, s számarányuknál jelentősebb hatást gyakoroltak, és gyakorolnak ma is ezek életére. Jelen tanulmány az ausztráliai és új-zélandi magyar diaszpóra 1910-1920-as évekbeli sorsát, összetételét vonja vizsgálat alá. Alapvetően Balázs Dénes és Kunz Egon több évtizeddel korábbi írásaihoz kapcsolódva szerettem volna folytatni a történetet, de a téma feltáratlansága miatt az előzmények vizsgálatát sem mellőzhettem. Éppen ezért a rendelkezésre álló forrásanyagot az ausztrál és az új-zélandi magyar közösség korai történetére (1829-1939, illetve 1859-1939) visszautalva próbáltam feldolgozni.” - Hojnyák Dávid – Ungvári Álmos: Az Európai Unió egyes tagállamainak koronavírus-járványra adott válasza, különös tekintettel a vizsgált államok által bevezetett különleges jogrendi szabályozásra. Miskolci Jogi Szemle, XV/1. 2020. (megjelenés alatt)
„A tanulmány az Európai Unió egyes tagállamainak a koronavírus-járvány okozta egészségügyi válsághelyzetre válaszul adott intézkedéseit mutatja be. A szerzők a magyar mellett a francia, olasz és cseh szabályozást vizsgálják a járványhelyzet miatt elrendelt különleges jogrendi állapot tükrében, kiemelt figyelmet fordítva az elrendelt kivételes állapot időbeli meghatározottságának, a gyors és hatékony válságintézkedések érdekében megvalósuló rendeleti kormányzásnak, a törvényhozó szervek rendeleti kormányzással összefüggő kontroll funkciójának, illetve az alapjogok különleges jogrend idején való korlátozásának. Az egyes vizsgálódási szempontok kapcsán utalás történik azokra a közjogi-politikai jellegű vitákra is, amelyek nemzeti szinten, a különleges jogrend bevezetésével összefüggésben jelentkeztek a foganatosított kormányzati intézkedések nyomán. A tanulmány e vizsgálat eredményeinek rendszerezésével párhuzamosan elemzi a magyar válságintézkedéseket is, ezáltal egy jogösszehasonlításra alapozott képet ad arról, hogy a vizsgált szempontok fényében a magyar joggyakorlat hol helyezhető el az olasz, francia és cseh szabályozáshoz viszonyítva.” - Marinkás György: Oktatási célú etnikai adatgyűjtés és a szegregáció helyzete egyes nyugat- és közép-keleteurópai országokban. Miskolci Jogi Szemle, XV/1. 2020. (megjelenés alatt)
„A szerző a tanulmányban megvizsgálja egyes kiválasztott európai országok oktatási célú etnikai adatgyűjtésre vonatkozó jogszabályait és azok alkalmazásának gyakorlatát – ideértve az adatkezelésre jogosultak körét és a célhoz kötöttség elvének érvényesülését. A szerző vizsgálja továbbá, hogy létezik-e kapcsolat az oktatási célú etnikai adatgyűjtés és az iskolai szegregáció között. A jelen cikk megírásának további célja volt, hogy bemutassa a deszegregációs célú – vagy ország specifikusan az inkluzív oktatást elősegítő – konkrét jogszabályi rendelkezéseket és azok gyakorlatban történő alkalmazását, valamint a magyar jogalkotó számára is megfontolandó jó gyakorlatokat.”