A jogalkotás szolgálatában –Beszélgetés Szilágyi János Edével, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezetőjével

2022.06.30

“A jogszabály-előkészítési folyamatok megalapozottságához szeretnénk hozzájárulni tudományos igényű kutatásainkkal” – jelöli meg az Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (MFI) célkitűzését az hivatal vezetője. Szilágyi János Edével a kutatóműhely eddigi történetéről, az  MFI-ben végzett munkáról, az eddig szerzett tapasztalatokról, illetve jövőbeli tervekről beszélgettünk.

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (MFI) 2019-ben jött létre. Milyen céllal és ki hozta létre?

Az Intézet létrehozataláról a 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet döntött. Az MFI kormányzati igazgatási szervként (konkrétabban központi hivatalként) működő központi költségvetési szerv, irányítását közvetlenül az igazságügyi miniszter látja el. Az Intézet vezetőjét az igazságügyi miniszter nevezi ki öt évre. Az Intézet munkáját Tudományos Tanácsadó Testület támogatja. Az MFI a miniszter által jóváhagyott éves munkatervében foglaltak szerint végzi tevékenységét.

Tudományos műhelyünk elsődleges célja a jogtudomány fejlesztése és a jogalkotás segítése, eredményesebbé tétele – tudományos kutatásainkkal a jogalkotás folyamataihoz járulunk hozzá. A kutató kollégák elsődlegesen az Európai Unió tagállamainak jogrendszerét vizsgálják előre meghatározott kutatási feladatok alapján, amely aztán egy összehasonlító jogi jelentéssé áll össze a kérdéskör szabályozásáról.

A magasan jegyzett és tapasztalt jogászprofesszorok mellet friss diplomás jogászok egyaránt dolgoznak az Intézetben és végeznek kutatásokat szerteágazó területeken. Lendületes, dinamikus munkamorál jellemzi ezt a tudományos műhelyt Az új ötleteket értékeljük, a motiváltságot és elhivatottságot megbecsüljük.

Az MFI egyik célja az is, hogy a pályakezdők körében is népszerűvé váljon a jogtudományi kutatás, illetve a közigazgatás – így pártolja a fiatalságot. A tanulás és fejlődés potenciálja nálunk minden területen adott – az Intézet lehetőséget biztosít kutatóinak, hogy publikáljanak, valamint rangos hazai és nemzetközi konferenciákon vegyenek részt, ahol mélyíthetik ismereteiket, illetőleg neves tudósokkal, közéleti szereplőkkel is találkozhatnak.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Intézetünk alapvetően három funkció köré szervezi tevékenységét. Az első a jogtudományi alkalmazott kutatás, melynek lényege, hogy a kormányzati szereplőknek készítünk összehasonlító jogi szakértői anyagot a döntés-előkészítés fázisában. Ez a feladat elsődleges prioritást élvez és a folyamat – a kormányzati szereplők igényeinek megfelelően – teljes egészében bizalmas. A második a jogtudományi alapkutatás, mely az intézeti szintű, illetve az egyes munkatársak által végzett egyedi kutatásokat foglalja magában. A külső szereplők bevonása a tanulmányok elkészítésébe pedig hozzásegíti az Intézetet a többfunkciós nemzeti- és nemzetközi hálózat kiépítéséhez – ez az MFI harmadik funkciója. Fontos feladatnak tartjuk a nemzetközi szakmai kapcsolatok építését is.

Bízunk benne, hogy a jelentéseinkből tudnak meríteni a jogszabály-előkészítés során.

Miért Mádl Ferenc lett az Intézet névadója?

Példamutató és követendő jogtudósi és államférfiúi pályája okán. Mádl Ferenc nemcsak maradandót alkotott a polgári jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga területén, hanem köztársasági elnökként is kiváló volt.

Az eredeti célkitűzésekhez képest történt-e változás, vagy megmaradt a kezdeti koncepció?

Az eredeti célkitűzés továbbra is változatlan, azonban ehhez jött 2021 januárjában a Közép-európai Professzori Hálózat, amely sok új kihívással és számos kiemelkedő eredménnyel zárult.

Mondana pár szót a Hálózatról – a működésével kapcsolatos tapasztalatokról, eredményekről?

A tapasztalatok rendkívül pozitívak. A Professzori Hálózat hét ország aktív részvételével (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) és 34 fő kutatóval, négy kutatócsoportba szerveződve folytat átfogó nemzetközi tudományos tevékenységet az „Alapjogok értelmezése Európában”, a „Családok védelme a jogban”, a „Lelkiismereti- és vallásszabadság Európában” és a „Szociális média és véleménynyilvánítási szabadság” témakörökben. Elsődleges célja, hogy szorosabb együttműködést kialakítva megteremtsen egy közép-európai szakmai hálózatot.

Az együttműködés rész- és végleges eredményeit az egyes kutatócsoportok különböző szakmai platformokon, így konferenciák alkalmával, valamint publikációk (szakcikkek és a kutatások eredményeit összesítő szakkönyvek) formájában teszik elérhetővé.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mind a négy kutatócsoportnak megjelent novemberben egy-egy könyve, amely kiemelkedő teljesítmény a tudományos életben. Tíz hónap alatt a nulláról egy könyv kiadásáig eljutni megfeszített munkát igényel mindenkitől.

A könyveink egyébként ingyenesen hozzáférhetőek online.

A kihívást az jelenti, hogy számos országból érkező személy munkáját kell összefogni, mégpedig úgy, hogy a szoros határidőket betartsa mindenki. Összességében úgy érezzük, hogy egész jól sikerült ez a 2021. évi projekt.

Melyek azok a kihívások, feladatok, amelyek az Ön számára vonzóvá tették az Intézet vezetését?

Egy kutatóintézet vezetése önmagában megtiszteltetés egy jogászprofesszor számára, de nálam mégsem ez volt az elsődleges motiváció. Sokkal inkább az, hogy én magam is szükségét éreztem egy, más jogi kultúrák eredményeire nyitott, azokból tanulni képes nemzeti kutatóműhely felállításának. Mindez sok feladattal járt és jár, de mivel teljes egészében azonosulni tudtam az intézet küldetésével, ezért nem okozott gondot.

Milyen formában, és hányan dolgoznak az intézetben?

A létszámunk negyven fő körül mozog. Három kutatási főosztályunk van, továbbá egy, a tudományszervezéssel foglalkozó főosztály, élükön egy-egy vezetővel. A kutatási főosztályok a közjog, magánjog és nemzetközi jog/EU-jog felosztásában tevékenykednek. Egy rendkívül nívós, számos nyelven beszélő csapatot sikerült felállítani, akik autentikus módon tudják kutatni nemcsak a nyugat-európai jogrendszereket, hanem a régióban található országok jogrendszereit is, gondolva itt például Szlovákiára, Csehországra, Romániára, Szerbiára vagy éppen Lengyelországra.

Okozott-e az Önök munkájában bármilyen változást a világjárvány?

Nagy kihívást jelentett egy-egy kolléga betegség miatti pótlása, de végül az intézeti műhelyek mindig megoldották a helyettesítést, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Végső soron pedig annak örülök a legjobban és az a legfontosabb, hogy az intézeti munkatársakat a járvány nem érintette komolyabban egészségügyileg.

Az Intézet önálló könyvsorozatot is kiad – jól tudom?

Igen. Azon túl, hogy a jogszabály-előkészítési folyamatok megalapozottságához szeretnénk hozzájárulni a tudományos igényű kutatásainkkal, mindigis nagy hangsúlyt fektettünk arra is, hogy kutatóink egyes eredményeit a nyilvánosság felé is közvetítsük. Erre jó példa a Mádl Ferenc Intézet Tudományos Közleményei c. könyvsorozat, amelynek jelenleg a hatodik könyve van a nyomdában, s számos másik előkészület alatt.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Terveznek-e eseményeket konferenciákat a közeli jövőben?

Természetesen. Most is vannak konferenciáink szervezés alatt; sajnálatos módon sok esetben csak online tarthatóak meg, a világjárvány miatt. Január-február hónapban két konferencia körvonalazódik: az egyik a befektetésvédelemre fog koncentrálni, míg a másik az alkotmányokban megjelenő keresztény értékekre fókuszál. Mindkettőn neves hazai és külföldi előadóink lesznek. Március-áprilisban pedig lesz egy-egy hazai és nemzetközi közönségnek szervezett Aranybulla-emlékkonferencia, előbbi magyar, utóbbi pedig angol nyelven, ezáltal is méltó emléket állítva a 800. évfordulónak. Ezekhez kapcsolódóan két könyv is kiadásra fog kerülni.

___________________________________________________________

Prof. Dr. habil. Szilágyi János Ede PhD a Miskolci Egyetemen szerezte meg jogi diplomáját, majd később PhD-fokozatát, illetve ugyanitt habilitált és vált egyetemi tanárrá. Tudományos érdeklődési körei között említhetők az agrárjog, a vízjog, továbbá a határon átnyúló földszerzések szabályozása. Az utóbbi időben a környzetjog és az alkotmányjog kapcsolódási pontjait vizsgálja. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Agrár- és Munkajogi Tanszékének tanszékvezetője. Számos tudományos szervezet tagja, illetve tudományos folyóirat főszerkesztője (Journal of Agricultural and Environmental Law; Central European Journal of Comparative Law; Law, Identity and Values), szerkesztőbizottsági tagja (Prawo w Działaniu; CEDR Journal of Rural Law; Hungarian Yearbook of International Law and European Law stb.). A Magyar Agrárjogi Egyesület elnökhelyettese, a Bor Eredetvédelmi Tanács tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közjogi Albizottságának tagja, a European Public Law Organization igazgatótanácsának tagja, a Comité Européen de Droit Rural (CEDR) magyar helyettes delegáltja. 2019-től a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet hivatalvezetője.

Share This